♥Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek:
a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is!!!

Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed!!
Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet!!
Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni!!
Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott!!
A Gazdagság egy luxushajón úszott el a szeretet mellett!!

Ő megkérdezte:
- Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?
- Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs
már hely számodra!

Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép
hajóval közeledett:
- Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?
- Nem Szeretet, nem tudlak elvinni! - válaszolt a Büszkeség- itt minden
tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!

Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:
- Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!
 Oh Szeretet ! - mondta a Bánat- Én olyan szomorú vagyok, de egyedül
kell maradnom a hajómon!

A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és
boldog volt, hogy meg se hallotta szeretet kérését!!

Hirtelen megszólalt egy hang:
- Gyere Szeretet, én elviszlek téged!

Aki megszólalt, egy öregember volt!! Szeretet olyan hálás volt és
olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét!! Amikor
földet értek, az öreg elment!! A Szeretet úgy érezte ,sokkal tartozik
neki, ezért megkérdezte a Tudást:

- Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?
- Az IDŐ volt- mondta a Tudás!!
- Az IDŐ?- kérdezte a Szeretet!!! Miért segített rajtam az IDŐ?

A Tudás válaszolt:
 - Mert csak az IDŐ érti meg, hogy milyen fontos az életben a SZERETET!♥