"Egy este, amikor anya a vacsorát főzte, 11 éves fia megjelent a konyhaajtóban kezében egy cédulával.

Furcsa, hivatalos arckifejezéssel nyújtotta át a cédulát az

anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében és elkezdte olvasni azt:

- a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft

- a szobám rendberakásáért: 1000 Ft

- mert elmentem tejért: 100 ft

- mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft

- mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft

- mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft

Összesen: 4800 Ft.

Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne. Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta:

- mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft

- az összes átvirrasztott éjszakáért, amit a betegágyad mellett

töltöttem: 0 Ft

- a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0Ft

- könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft

- mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0Ft

- minden reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem

neked: 0 Ft

- az életemért, amit minden nap neked adok: 0 Ft.

Összesen: 0 Ft

Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak.

A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből.

Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta: FIZETVE."