Kell a természetnek a napnak melege,

Izzadó embernek a szél lehelete.

Kell kiadós eső termésre, vetésre,

Csicsergő fecskepár az új kerítésre.

Kell a mosolyod, hogy elszálljon a bánat,

Hogy elhiggyem Neked, Rám boldogság várhat.

Kell a napfény, mely életemre ragyog,

Ne érezzem úgy, hogy mindjárt megfagyok.

Kell az ujjaidnak lágy cirógatása,

Szavaid kedves, szelíd bíztatása.

Kell a naptej, mellyel bőröm bekenem,

S kellesz Te is, mert fontos vagy Nekem!