Kell a természetnek a napnak melege,

Izzadó embernek a szél lehelete.

Kell kiadós eső termésre, vetésre,

Csicsergő fecskepár az új kerítésre.

Kell a mosolyod, hogy elszálljon a bánat,

Hogy elhiggyem Neked, Rám boldogság várhat.

Kell a napfény, mely életemre ragyog,

Ne érezzem úgy, hogy mindjárt megfagyok.

Kell az ujjaidnak lágy cirógatása,

Szavaid kedves, szelíd bíztatása.

Kell a naptej, mellyel bőröm bekenem,

S kellesz Te is, mert fontos vagy Nekem!

Amíg alszom Veled vagyok

Így nem tör rám rossz gondolat.

Magamban kétséget nem hagyok,

S elfelejtem minden gondomat.

Vigyázol Rám míg fel nem kelek,

Hallgatom a drága hangod.

Érzem karod ölelését,

S látom fényben úszó arcod.

Melegséget ad kékje a szemednek

Egy ilyen álomban békességet lelni.

Szívem húrjai csak érted rezegnek,

S nem akarok többé sohasem felkelni.

Legyek neki kendő, mely könnyeket szárít,

Legyek neki kabát, mely melegít, ha fázik.

Legyek hűs fuvallat, mely arcát simítja,

Legyek fénylő napja, mely lelkét vidítja.

Legyek szomját oltó hűs vizű oázis

Legyek biztonságot adó, féltő-óvó bázis.

Legyek a zenéje ha dallamra vágyik,

Legyek a csendje, ha megnyugvást áhít.

Legyek neki erdő, menedéket adó,

Legyek neki érzés, mivel nem érhet fel a szó.

Legyek egy feladat, de nem kötelező

Legyek neki patak, vígan csörgedező.

Legyek neki lepke, méhek zümmögése

Legyek a szívében tavasz ébredése.

Legyek neki eső, felüdülést adó,

Vagy legyek, mint a hó – csak puha takaró.

A szeretet olyan, mint egy óriási tenger

Sajnos néhány ember szeretni már nem mer.

Nem adja ki magát, mert félti a lelkét,

Szívében önmaga öntözgeti kertjét.

Kizár belőle barátot és társat,

Úgy érzi ez neki nem használ, csak árthat.

Fél a kudarctól és fél a csalódástól,

Miket egykoron elszenvedett mástól.

Nincs benne bizalom, nincs benne kötődés,

Pedig mindenkinek kell néha törődés.

Szükségünk van mindig társra és barátra,

Előre kell nézni, nem pediglen hátra.

Fel kell fogni végre, a rossz sem véletlen

Senki sem maradhat e téren sértetlen.

A csalódásoktól erősebben leszünk,

Bár abban a pillanatban nem ezt súgja eszünk.

Nyílt szívvel szeretni, önzetlennek lenni

Elmondom most neked, a titok csak ennyi.

E következtetés pedig hidd el ahhoz vezet:

Szeretni csak „meztelenül”, s nem szkafanderben lehet.

Mintha megbolondult volna ez a Világ,

Az emberek lelke nagyon sokszor silány.

Előrébb helyeznek sikert, vagyont, nevet,

Mint az őszinte, tiszta és mély érzéseket.

Számomra e dolog nagyon érthetetlen

Mert az ember lelke nálam sérthetetlen.

Olyan ember vagyok, ki őszinte és tiszta,

Kinek mások előtt soha sincsen titka.

Nálam a szeretet a legfontosabb dolog,

Gondolatom mindig a jóság körül forog.

Kiért, s mit tehetek, keresem kutatom,

Saját fájdalmamat soha nem mutatom.

Akkor vagyok boldog, ha bánatom dacára

Mosolyt csalhatok az emberek arcára.

Hogyha életükbe boldogságot viszek,

Mert a szeretet erejében én igenis hiszek.